Éltető összetevőink XXIV. Articsóka

Az articsóka egy Észak-Afrikában őshonos fészkes virágú zöldség- és gyógynövény, melyet Európában is termesztenek. Régóta népszerű zöldségféle, Magyarországon sokáig csak dísznövényként tartották szép virága és érdekes levélzete miatt. Első ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz hasonlít, szúrósnak tűnik, azonban a szőrös levelek puhák, kellemes tapintásúak.
Az antik világban drága ínyencségnek számított ez a zöldségféle: nem annyira íze, mint inkább vélt afrodiziákus hatása miatt.

Az articsóka fő hatóanyagának, a cinarinnak köszönhetően megakadályozhatja a májsejtek károsodását, elősegítheti azok regenerálódását, védi a szervezetet a méreganyagokkal szemben, és egészségmegőrző hatással bír.

Az articsóka inulint tartalmaz, vagyis egy olyan poliszacharidot, mely lassan bomlik le a bélben, valamint lassan is szívódik fel. Ennek következtében segíthet az étkezések utáni hirtelen vércukorszint-ingadozás megelőzésében. Ez különösen cukorbetegek számára lehet hasznos.

Igen gazdag ballasztanyagokban, káliumban, foszforban, magnéziumban, vasban és folsavban. Tartalmaz fehérjét, szénhidrátot, zsírt, nátriumot és kalciumot is, valamint A-, B2-, és sok C-vitamint. Vérnyomás és érelmeszesedés csökkentésére is ajánlják, illetve vese- és hólyagbántalmak ellen is ajánlatos a fogyasztása. Gyökerének antibiotikus hatást is tulajdonítanak.
Továbbá főbb hatásai közé tartozik az epe termelésének és normális összetételének fenntartása, mindemellett elősegíti az epebántalmakra visszavezethető emésztési panaszokat. Vizelethajtó, és só-ürítést fokozó hatása is van. Mindemellett a reumás folyamatok kezelésében, érelmeszesedés ellen is alkalmazzák.