Hol van Magyarország helye a globális tehetségtérképen?

Milyen a tehetségbarát társadalmi-gazdasági környezet? Milyen összefüggés van egy ország versenyképessége és a tehetségek segítése között?  Egy globális felmérés nemrég 103 országban vizsgálta, ki hogyan gazdálkodik tehetségeivel. Minket az érdekelt, mit jelent Magyarország 40. helyezése.

Az INSEAD nemzetközi üzleti iskola a szingapúri Human Capital Leadership Institute és az Adecco segítségével 103 országban vizsgálta, hogy azok mennyire képesek magukhoz vonzani és fejleszteni, illetve megtartani a tehetségeket. A kutatás a Föld lakosságának 86,3%-ára és az általuk termelt globális GDP 96,7%-ára terjedt ki. Az első tíz helyezett között többnyire gazdag, európai országokat, valamint Szingapúrt és az Amerikai Egyesült Államokat találjuk. A Global Talent Competitiveness Index (GTCI, Globális Tehetség Versenyképességi Mutató) szerint a V8 országokban a tehetség a versenyképesség és az innováció valódi motorja a globális világgazdaságban.

A toplista élén Svájc, Szingapúr és Dánia áll, ahol a magas szintű gazdasági fejlettség és a nagy hagyományokkal rendelkező tehetséggondozás, a kiemelkedő színvonalú oktatás egymást erősíti. Az országokat a megtermelt GDP alapján négy csoportra osztották: magas, felső-közép, alsó-közép, illetve alacsony jövedelműek. A kutatás szerint a kiemelkedő és a szerény jövedelmű országok között komoly szakadék érzékelhető a tehetségek megtalálása, gondozása terén is.

Ami Magyarországot illeti, az összesítésben a 103 vizsgált ország közül a negyvenedik helyen végeztünk. A közép-európai országok közül a Cseh Köztársaság a 22, Szlovénia a 25, Szlovákia a 27. helyen áll. Lengyelországnak a 32, Magyarországnak pedig a 40. hely jut. Árnyaltabb képet mutat, ha nem globálisan, hanem a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségű országok csoportján belüli helyünket vizsgáljuk: Magyarország a második, felső-közép jövedelmű, 31 tagból álló országcsoportba sorolódott, ahol a GTCI minden indikátorát figyelembe véve Montenegró és Malajzia után a harmadik helyen állunk. Közvetlenül mögöttünk Costa Rica és Bulgária, a csoport nyolcadik helyén pedig Kína áll.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár az INSEAD kutatása nem zárja ki a művészetekben vagy sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tehetségeket, elsősorban mégis a gazdálkodó szervezetekben hasznosuló tehetségekre összpontosít, amikor arra keresi a választ, hogy egy ország tehetségvonzó és tehetségmegtartó képessége hogyan járul hozzá a GDP-je növekedéséhez.

 A kutatási jelentést tartalmazó kötet szerkesztői, Bruno Lanvin és Paul Evans szerint a felmérés talán legfontosabb tanulsága az, hogy az olyan országokban, ahol üdvözlik a külföldről beáramló tehetségeket, prosperáló és fenntartható gazdaságok működnek, szemben a kevésbé nyitott országokkal, ahol emiatt komoly kihívásokkal kell szembenézni például a munkanélküliség vagy a megfelelően szakképzett munkaerő hiánya kapcsán.

forrás: tehetseg.hu

http://global-indices.insead.edu/gtci/documents/gcti-report.pdf

http://www.wipo.int/export/sites/www/freepublications/en/economics/gii/gii_2013.pdf