Éltető összetevőink XIV. Málna

A málna közkedvelt gyümölcseink egyike, a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó cserje, hegyvidékeken vadon termő, de hazánkban sokfelé termesztett növény. Nálunk a piros színű honos, de emellett ismert a sárga is, aminek íze természetesen olyan, mint piros társának.

A málna népies neve: „himpér”, a német Himbeere szóból ered, ami boldogasszony csipkéjét jelenti.

Egy maréknyi, 100 gramm málnában 25 mg C-vitamin rejtőzik, de van benne sok B1-, B2-vitamin és A-provitamin is. Le se tagadhatná, hogy gazdag színanyagokban, sok antioxidánst, flavonoidot tartalmaz, valamint gyümölcssavakat, cserzőanyagokat, növényi rostokat, pektint. 100 gramm málnából 80-85 gramm a víz. Energiatartalma 150-200 kJoule, körülbelül 34 kcal, 0,9 g fehérje, mindössze 0-3-0,5 g zsír, 11-12 g szénhidrát van benne. Értékes tápanyag a benne lévő gyümölcscukor. Az ásványok és nyomelemek közül kiemelendő 25-40 mg-os kalcium-, 170 milligrammnyi kálium-, 30 mg magnézium- és 0,6-1 mg-os vastartalma. Ezekből az elemekből a másfél maréknyi málna napi szükségletünk mintegy 10 % fedezi.

Lehetőleg frissen és nyersen fogyasszuk, így érvényesül leginkább vitaminjainak jótékony hatása, de szörpnek, lekvárnak eltéve és mélyhűtve is sok kincset tartalmaz még. A gyümölcs fogyasztása segít karbantartani a vércukorszintet, csökkenti a magasvérnyomást, segít a menstruációs zavarokon. Levét lázcsillapítónak, izzasztó hatású italnak is lehet használni. A nyári meghűlés legkellemesebb gyógyszere a szobahőmérsékletű málnaszörp, nem csak gyerekeknek!

Levele júniustól augusztusig szedve és szárítva értékes gyógynövény-alapanyag. Teája vagy főzete ér- és pórusösszehúzó, valamint enyhén antibakteriális hatású. Teája cukorbajra, húgyúti betegségekre, meghűléses panaszokra, lázcsillapításra, izzasztásra éppúgy alkalmas, mint a friss gyümölcs. Naponta egy csésze málnalevél-tea iszogatása bevált a várandós kismamáknál a reggeli rosszullétek enyhítésére, a szülés előtti hónapban pedig a szülés megkönnyítésére ajánlják, mert ellazítja, tágulékonyabbá teszi a kismedencei izmokat. Cseranyagai hasmenéskor segítenek, antibakteriális, összehúzó hatása a szájnyálkahártya gyulladásainál gargarizáló oldatként érvényesül előnyösen. Külsőleg, borogatásként is használható.

Próbáljunk minél többet fogyasztani belőle nyersen. Magában, natúrjoghurthoz keverve, kevés mézzel vagy anélkül, finom reggeli étel vagy desszert. Sok más "bogyós" gyümölccsel ellentétben melegen, sütve és főzve is hűen megtartja aromáját.

A szörphöz és lekvárhoz, dzsemhez nem szükséges tartósítót keverni, inkább forraljuk föl, a tetejére mérjünk ki egy kiskanál rumot, és az üveg lezárása után dunsztoljuk. Felbontás után hűtőben kell tárolni. Málnából készíthető bor, likőr és pálinka is.

Kevesen gondolnak rá, hogy zsenge leveleit és fiatal lehántott hajtásait még salátának is fogyaszthatjuk. Mégis, leveleit és fiatal hajtáscsúcsait főként szárítva, teának megfőzve fogyasztjuk leginkább.

Érdekességek:

Közép- és Észak-Európa, valamint Észak-Amerika lombos erdeiben őshonos. Valószínűleg a gyűjtögető életmódot folytató emberek számára mindig is fontos eledel volt.

Latin nevét - Rubus idaeus - annak köszönheti, hogy a hagyomány szerint elsőként Kréta szigetén, az Ida nevű hegyen kezdték termeszteni, ahonnan aztán a rómaiak terjesztették el. Plinius i.sz. 23-ban már említést tesz egy gyümölcsről, melyet a középkor gyógynövénytudorai málnának vélnek. Tény, hogy a középkorban a málna már ismert gyógynövény, kolostorkertekben is előszeretettel ültették és nemesítették.