Éltető összetevőink XI. Sárgarépa

A mai Afganisztán területén talált leletek alapján termesztésének kezdete ötezer évvel ezelőttre tehető. Arab kereskedők révén jutott el Afrikába, a fáraókhoz is, valamint Ázsiába és Európába az akkoriban vékonyka gyökerű növény.

Az ókori idők répája fehér, világossárga, piros, zöld vagy feketés-sötétlila volt, de nem narancssárga. Ez a szín csak a XV. században jelent meg, amikor holland gazdák a holland uralkodóház színét a répán is szerették volna viszontlátni. A kívánt eredményt egy észak-afrikai változattal való kísérletezés hozta meg, a világ pedig azóta így ismeri a sárgarépát.

A sárgarépa jelentős vitaminforrásunk. Már színe is jelzi, hogy gazdag A-provitaminban, amely természetes antioxidáns. 100 gramm sárgarépa fedezi a napi A-vitamin szükségletet. Gazdag káliumban is, de magnéziumot, foszfort, vasat, nátriumot, almasavat, citromsavat, folsavat is tartalmaz. 

Gazdag káliumtartalma miatt, jó vízhajtó hatású. Gyermekkorban hozzásegít a csontozat és a fogazat fejlődéséhez. Elősegíti a vér savtalanítását, ami a máj működésében játszik létfontosságú szerepet. Szív- és érrendszeri betegségek esetén is hasznos zöldség.

Kiváló alapanyag levesekbe, ragukba, főzelékekbe, salátákba. Lehet főzni, sütni, párolni, fogyaszthatjuk nyersen, reszelve, vagy köretként. Készíthetünk belőle desszertet is, a sárgarépatorta népszerű desszert.

Minél sárgább egy répa, annál gazdagabb A-vitaminban (béta-karotin), de fogyasztását mégsem érdemes túlzásba vinni, mert bőrünk és tenyerünk megsárgulhat a benne levő pigmenttől.

A népi orvoslás vizelethajtóként, „hasrángás” csillapítására, máj-, epe-, szem- és bőrbántalmak esetén, valamint általános erősítőként ajánlotta. Egy időben afrodiziákumként is elterjedt. Az Alföldön szárított leveléből a mai napig teát készítenek, melynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.

Tápanyagtartalma

Táplálkozási szempontból a sárgarépa legnagyobb értékét magas bétakarotin-tartalma jelenti, de ez a zöldség más karotinokban is bővelkedik (pl. alfa-karotin). A vér alacsony bétakarotin-szintje fokozhatja egyes rákbetegségek kockázatát, és ez a növényi festékanyag a többi karotinhoz hasonlóan jelentős antioxidáns, így a szabadgyökök károsító hatásával szemben véd. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához.

A legtöbb zöldségfélével ellentétben, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotin-tartalmának mindössze 25%-át képes hasznosítani. A főzés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik, és ha az ételben a felszívódáshoz szükséges zsírok is jelen vannak, akkor a sárgarépa karotintartalmának több mint a fele hasznosul.

Hatékony immunserkentő

Kutatások a karotinok immunserkentő hatását mutatták ki. Jelentősen fokozzák például a csecsemőmirigy (thymus) működését, ami valószínűleg az antioxidáns hatásnak köszönhető. Arra is van bizonyíték, hogy karotinpótlással javítható az immunválasz, és hogy a szájon át adott béta-karotin megfelelő mennyiségben jelentősen növeli a fehérvérsejtek számát, aktivitását.

Úgy tűnik azonban, hogy az étrendi karotin – annak ellenére, hogy kevésbé szívódik fel – hatásosabb, mint a tablettákban adagolt. Kísérletek szerint a napi 15 mg béta-karotint tartalmazó sárgarépa fogyasztása erőteljesebben növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását, mint az ugyanilyen mennyiséget tartalmazó szintetikus béta-karotin. Ebből arra is következtethetünk, hogy a karotinban gazdag táplálék csupán egyik immunserkentő összetevője a béta-karotin.

Rostjai

Kutatók összehasonlítva a korpa, a káposzta, az alma meg a sárgarépa bélműködésre kifejtett hatását arra jutottak, hogy 1 kiló főtt sárgarépa rosttartalma a székletet puhította, és mennyiségét megduplázta. Ez a hatása a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében is szerepet játszhat. Kutatások szerint napi két (20 dkg) nyers sárgarépa, a benne lévő oldható rostoknak köszönhetően átlagosan 11%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Mérgező vegyületek

A sárgarépa is azok közé a zöldségek közé tartozik, amelyek hajlamosak a nitrogéntartalmú műtrágyákból származó nitrát és az egyéb növényvédő szerek mérgező vegyületeinek felhalmozására attól függően, hogy a talajt vagy a növényt milyen mértékben kezelték velük. Azonban a napi legalább 5 adag gyümölcs vagy zöldség, s így a sárgarépa fogyasztása is sokkal nagyobb hasznot hajt, mint amennyi kárt okozhat, ha történetesen valamilyen növényvédő szer maradéka is bejut velük a szervezetbe.