Éltető összetevőink V. Spenót
A spenót (Spinacia oleracea) a libatopfélék családjába tartozó növény. Kutatások szerint valószínűleg a Közel-Keletről származik, innen került az arabok közvetítésével Spanyolországba. Perzsa fű néven már a VIII.-IX. században ismerték, hozzánk a XVI. század végén jutott el. Hazánkban a spenótot több népies névvel is illetik. Ezek között szerepel a paraj, spinát, spinót, spinác, spenát. A tél végén vagy kora tavasszal szedhető, ezért az egyik legkorábbi friss zöldség.
A spenót könnyen elkészíthető, jól emészthető, kalóriában szegény, ellenben vitaminokban antioxidánsokban gazdag. Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk. A spenótot sokan azért fogyasztják, mert a gyomor-működést serkenti. A spenót sok luteint, természetes karotinoidot tartalmaz, de gazdag flavonoidokban, klorofillban és folsavban is.
A tápértéke mellett sok oxálsavat is tartalmaz, amely vesekőképződésre hajlamos vegyület, de ismeretes emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatása is. A spenót nem csupán ásványi anyagokban gazdag, de a fogyást is segíti. Rendkívül magas rosttartalma révén beindítja a fogyást, segít megszabadulni a méreganyagoktól, az oxálsav tartalmának köszönhető elősegíti a bélmozgást és ezáltal nagymértékben befolyásolja az emésztés gyorsaságát. A spenót kiváló antioxidáns, bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert.
A spenót kellemes ízű zöldségünk. Ideális fogyasztása az lenne, ha nem főznénk, mert sok benne az oxálsav.
A tévhit, miszerint a spenótban sok a vas - ez a harmincas években terjedt el, ennek köszönhetően illetve Popeye hatására az Amerikai Egyesült Államokban 33%-kal nőtt a spenótfogyasztás.
A spenótot azonban nem véletlenül kedvelte Popeye. A zöldség amellett, hogy egészséges, egy fehérje segítségével elektrokémiai energiává alakítja át a fényt.
A tudósok megtalálták a módját, hogy hogyan kapcsolják össze a növényt egy fotoszintetikus fehérjével, amelynek segítségével egy új, természetes napelemet alkothat. A kutatók szerint a felfedezett technológiával lényegesen több elektromos áramot termelhetünk, ami kulcsfontosságú lehet a napenergia hatékonyságát illetően.
A tavalyi évben megjelent külföldi tanulmány szerint, a spenót száz százalékosan képes a napfényt elektromos energiává alakítani. Ehhez képest a legtöbb emberileg előállított szerkezet mindösszesen negyven százalékát tudja hasznosítani a Nap fényének. A tudósok már több évtizede kutattak e zöldség mivolta körül, s most rájöttek, hogy mennyire értékes.
A napenergia spenóttal való elnyerésére már egy új készüléket is feltaláltak, amely elhanyagolhatatlan a technológia fejlődésének szempontjából is.
Eddig rengeteg kritika érte a fotovoltaikus napelemeket, hisz előállításukhoz olyan természetes anyagok szükségesek, melyeknek felszínre hozatala egyrészt drága, másrészt pedig káros a Földnek. Ezzel szemben a biohibrid sejtek – melyekbe a spenót is beletartozik – olcsó és megújuló forrásként nagy előnyt jelenthetnek a mesterségesen előállított „napszívókkal” szemben.
